15. rész - Közös Titok

- Chanyeol… – nyögtem fel, teljesen eltorzult hangszínnel, ahogy a hideg ujjai pólóm alatt kezdtek matatni, érzékeny bőrfelületen járva bizsergető táncot. Hangomra nem csillapodott vágya, sőt, még hevesebben simogatta felsőtestemet, közben pedig nyakamra vándorolt ajkaival kényeztette a testrészemet, úgy falva az ottani részeket, mint élete legjobb ebédjét. Úgy nyögdécseltem alatta, akár egy rossz ribanc, de nem tehettem mást, elvégre olyan jól csinálta… teljesen megértettem JoonMyun-t, hogy sokszor inkább lett volna Yeol alatt, mintsem, hogy a hozzám hasonlókkal foglalkozzon. Basszus, JoonMyun!

- Állj le! – toltam el magamtól a magasabbat, aki értetlenül, hihetetlenül ártatlan szemekkel meredt rám, és azok láttán legszívesebben megint ajkaira martam volna. De ahogy eszembe jutott JoonMyun, rögvest elment a kedvem az egész „Dugjunk egyet a másik pasija háta mögött” dologtól.

- Mi a baj? – kérdezte kissé lihegve, kipirosodott ajkakkal, teljesen összekócolt hajjal, aminek állapotáért én feleltem… talán nem kellett volna olyan erősen markolásznom.

- Hogy mi a baj? Még kérdezed? – léptem el tőle, hogy még véletlenül se kerülhessünk megint abba a helyzetbe. Bár, a szívem mélyén annyira nem bántam volna, de az erkölcsöm egyenesen tökön rúgott volna, ha a közelében maradok. Így is, ha egyszer kikerülök Limboból, tuti Jehova tanúi fognak elhurcolni.

- Baek…

- Baszd meg Chanyeol, neked ott van JoonMyun! – vágtam rögtön a közepébe. A magas férfi alsó ajkát beharapva sütötte le szemeit, valószínűleg érezte hangomban a merő megvetést, amit kurvára szerettem is volna, ha érez. Mondjuk én ugyanakkora köcsög voltam, mint ő… de nem rólam volt szó, hanem a korántsem hűséges viselkedéséről. – Ez pedig nagyon is a megcsalás határain túl van – mutattam kettőnkre, utalva ezzel az előbbi kis akciónkra… amit ezer örömmel folytattam volna, ha őszinte akarok lenni.

- Megmagyarázhatom? – kérdezte, egy kisebb sóhaj után.

- Nem! – feleltem gondolkodás nélkül. – Ezen nincs mit magyarázni, basszus! Te dugni akarsz egyet JoonMyun háta mögött, de ebben nem leszek partnered! Keress valaki más vállalkozó szellemű egyedet! – kerültem ki testét, az ajtó felé véve az irányt, viszont határozott szavai megtorpanásra kényszeríttettek.

- Nekem nem kell más! – erős orgánumába egész testem beleremegett. Miért kellett ennyire dögös, mély hanggal születnie?

- Ugye nem azt akarod beadni, hogy kívánsz engem? – fordultam feléje, a lehető leggúnyosabb arcmimikámat s hangsúlyozásomat elővéve, amelyek eddig ott porosodtak az elmém valamelyik eldugott polcán.

- De igen! Pontosan ezt akarom beadni… – lépett elém határozottan, rendíthetetlen temperamentumától izzó szemekkel. – Akarlak Baekhyun!

- Te csak egy lyukat akarsz ma estére, nem engem – forgattam meg szemeimet, mert azért az ilyen átlátszó kábításoknak még nem dőltem be, annak ellenére sem, hogy Yeol eléggé meggyőzően alakított.

- Nem Baek, tévedsz – csóválta meg lassan fejét, miközben újabb lépéssel közelített meg, megpróbálva a falnak szorítani… ami sajnos sikerült is neki. Totál elképedve simultam a sík felületnek, elkerekedett szemekkel vizslatva a magasabbat, aki olyan áhítatos, olyan elködösült pillantással fixírozta testemet, amitől egyenesen zavarba jöttem. – Kellesz nekem!

- Nem hiszek neked – ellenkeztem továbbra is. – Nekem ennél többre van szükségem. Ne hidd azt, hogy csak azért mert lefeküdtem Jongdae-vel, majd veled is hasonlóan könnyen le fogok – embereltem meg magam, mivel tényleg nem szerettem volna, ha a ribanc jelző rajtam marad. Tomboltak bennem az istenverte hormonok, minden formás fenekű pasira begerjedtem, de attól még nem voltam hülye, és nem dőltem be az olyan bájgúnár szövegeknek, amiket Yeol rakott az arcom elé. Én is pasi voltam, ismertem a pasikat meg a módszereiket; ez egy csajnál bejött volna, de nem Byun Baekhyunnél.

 Bármiféle arcmimika változás nélkül ragadtam meg kezemet, s csapta azt mellkasára, akkora erővel, hogy az már nekem fájt fizikailag. Nem a hirtelen cselekedetsorozat akasztott meg a normális légzésben, hanem a hevesen verő szíve, amely éppen készült kiszakadni a helyéről. Komolyan, én olyan erősen kalapáló ketyegőt még sosem éreztem a tenyerem alatt, de Chanyeolé nem csupán le tudott volna körözni egy Formula 1-es autót, mert attól még nem is esett volna le annyira az állam.

 Izgalomban volt, valószínűleg teljesen be volt gerjedve, megértettem, hogy így dobogott a szíve, elvégre az enyém sem a nyugalmáról volt ismert abban a helyzetben. Az ok, amiért még pislogni is elfelejtettem, azt annak köszönhettem, hogy Yeol halott életpumpája nem csak szimplán életre kelt… hanem a tempója tökéletesen megegyezett az enyémmel.

 Nem tudtam mit kellett volna erre reagálnom, vagy kellett-e volna bármit is mondanom. Éreztem a testemben, hogy a szívem készült kiszakadni a helyéről, s ugyanabban a percben Chanyeolé is leutánozta a szervezetem reakcióit. Nem lélegzett, nem mozdult, nem pislogott, csupán engem figyelt, hogy mit készültem éppen tenni.

 Válaszokat akartam, kérdéseket szerettem volna feltenni, új információkra vágytam, több mindent kellett tudnom erről az egészről, különben tudtam, hogy megőrülök. Sok volt nekem ez egyszerre, mégis… nem akartam hogy abbamaradjon. Viszont tudni akartam, tudni azt, amit talán nem kellett volna.

- Érezlek – felelte halkan, kellemes hangot rezegtetve meg torkában. – Érzem, amikor szomorú vagy, amikor boldog, amikor éhes, vagy amikor csak egy kis pihenésre vágysz – szinte már suttogott, mégis minden szó, amit kiejtette ajkai közül, egy kegyetlen ordításnak tűnt. – Ha neked fáj, nekem is fáj, ha boldog vagy, én is az vagyok. Ha valamit érzel, azt elsőként én tudom meg, ezért volt… - itt megakadt. – Amikor lefeküdtél Jongdaevel – érkezett a váratlan témaváltás -, azt hittem megőrülök. Nem azért törtem rád, mert undorítónak találtalak vagy valami, egyszerűen csak… féltékeny voltam. Tudtam, mit éreztél akkor, ott voltam a kényelmetlenségnél, a gyönyör tetőpontjánál is, és ez kiakasztott. Én… én akartam lenni az első!

 Nem bírtam tovább hallgatni őt; helyette inkább ajkaira tapadtam, s szenvedélyesen ízlelgetni kezdtem azokat, megakasztva ezzel a beszédben. Míg Chanyeol a döbbenettől viszonozni is alig bírta csókomat, kezemet tarkójára vezettem, így mélyítve el a nyelvjátékunkat, melybe végül hajlandó volt belefolyni.

 Ahogy ízlelgettem puha párnáit, milliónyi kérdés zakatolt a fejemben, dolgok, amik érdekeltek volna még ezzel kapcsolatban, de elsődleges célként csak ő lebegett lelki szemeim előtt. Egyszerűen megkívántam Chanyeolt, és még az sem tántorított el, hogy ezzel a lépésemmel hivatalosan is elbasztam egy párkapcsolatot.

 Nagy nehezen bearaszoltunk a hálószobába – csoda volt, hogy közben nem estünk orra semmiben -, ahol, valószínűleg mindkettőnk meglepetésére, én döntöttem végig testét az ágyon, fölé helyezkedve, onnan csókolva tovább. Hatalmas kezei először derekamon pihentek, majd fokozatosan csúsztak lejjebb, míg végül fenekemen nem kötöttek ki. Belemarkolt az érzékeny részbe, mikor játékosan ráharaptam alsó ajkára, kibuggyasztva abból egy kis vért, melynek vasas íze valamiért hihetetlenül édesnek tűnt.

 Szépen lassan hámoztuk le egymásról a feleslegessé vált ruhadarabokat, melyek egy távolinak tűnő sarokban végezték, a hatalmas szobában. Chanyeol mezítelen felsőtestén először csak szemeimet, majd később ajkaimat is legeltettem rajta, aprócska csókokat hintve a selymes bőrre. Még a leggyengébb gesztusokon is hangosakat sóhajtozott, mint aki már ennyitől is a fellegek közé kerül. Elmosolyodtam ezen a gondolaton, s miután meguntam halovány kockáinak puszilgatását, egy hirtelen mozdulattal megszabadítottam alsónadrágjától.

 Meg kellett hagyni, Chanyeol igen szép méretekkel büszkélkedett, bár a magasságához mérten egy kicsit nagyobbra számítottam a férfiasságát illetően. Nem mintha ezzel bármi problémám lett volna, csak inkább egy böszme példányt képzeltem el hozzá… Jesszusom, már pasi farkak analizálásba kezdtem! Szerintem totál megbuggyantam, és ez is Mr. Park Tökéletes Chanyeol miatt volt.

 Elterelve erről a gondolataimat, ujjaimmal cirógatni kezdtem testének legérzékenyebb részét, melyet hangos sóhajjal díjazott. Látszott grimaszain, hogy mennyire élvezte pajkos tetteimet, így kajánul vigyorogva markoltam rá a hímtagra, elkerekítve ezzel a férfi íriszeit. Valószínűleg nem számított ekkora akciózásra, de aki Byun Baekhyunnal akart lefeküdni, annak kijárt egy minimális szenvedés. Mondjuk egy ilyen kínzásba minden épeszű krapek beleegyezik, nem?

 Nem sokáig húztam a férfi ingerlését, egy kis idő után abbahagytam, amit szomorkás sóhajjal nyugtázott. Hosszú csókkal próbáltam vigasztalni, kisebb-nagyobb sikerekkel, de már éreztem rajta, hogy szívesen tért volna a lényegre.

 Automatikusan nyúltam az ágy melletti komódhoz, melynek fiókjából kihalásztam egy üveg síkosítót meg egy csomag óvszert. Az utóbbit fel is helyeztem az izgatott Chanyeolra, de még mielőtt kezelésbe vettem volna a többit, levettem magamról még rajtam pihenő boxeremet.

 Kicsit bekentem ujjaimat a ragacsos anyaggal, aztán nem törődve eddig gátlásaimmal, tágítani kezdtem alsófertájamat, pornószínészeket megszégyenítő sóhajokkal, s nyögdécselésekkel megfűszerezve. Mondanom sem kell, a kicsi Chanyeol egy pillanat alatt vágta vigyázzba magát, csupán egy kis mutatványra volt szüksége.

 Felkuncogtam, s mikor már készültem volna ráülni a férfi csípőjére, emelkedő kezével megállította tetteimet.

- Mielőtt még elkezdenénk – szólt halkan, hihetetlenül szexi, rekedtes hangon –, szeretném, ha ez kettőnk között maradna.

- Mi sem természetesebb – mosolyodtam el édesen, arcába hajolva a szép, babapofival megáldott colosnak. – Ez lesz a mi kis közös titkunk, ígérem!

 Azzal nem ejtve több szót, bármilyen figyelmeztetés nélkül, magamba vezettem Chanyeol lüktető hímtagját. A hirtelen érkezett forróság miatt – gondolom –, belemarkolt farpofáimba, szinte már körömmel szorítva azokat. Hozzá hasonlóan, először számomra is nehéznek bizonyult bármilyen nemű mozgás, elvégre egy méretes pénisz dobogott bennem, olyan pozícióban, melyet ezelőtt még nem tapasztaltam. Egyszerre volt szorító, kissé kényelmetlen, mégis pokolian izgató.

 Pár másodpercnyi mozdulatlanság után, bátortalanul ringatni kezdtem a csípőmet, aminek elég nagy sikere volt Yeolnál, legalábbis a nyögéseiből ezt szűrtem le. Istenem azok a sóhajok, egyszerűen jobbak voltak, mint bármelyik Beethoven szonáta, amit valaha hallottam!

 Régebben, amikor együtt voltam valakivel, mindig kurvára idegesített, amikor az adott lány a nevemet nyögte, vagy csak szimplán monoton stílusban szuszogott, mint valaki kibaszott kutya. De Chanyeolnál az sem zavart volna, ha hangosan ordít… nála még az olyan dolgok is tetszettek, amik már esetben irritáltak.

 Ahogy testén vonaglottam, ahogy ujjaival bőrömet simogatta, s ahogy alakjaink később teljesen egymásnak simultak, elvesztettem az időérzékemet. Csak ő volt és én, abban a hálószobában, kéj fűtötte gyönyörrel, megmagyarázhatatlan összhanggal, s olyan gyakorlott mozdulatokkal, mintha nem az lett volna az első alkalmunk. Pedig az volt, tisztán emlékszem rá, még akkor is, ha néhány óra a feledésbe veszett.

 Ő ment el előbb, ebben biztos voltam; de a kis édes engem sem hagyott kielégületlenül, ujjainak és nyelvének hála hamar követtem őt az orgazmusok tengerén.

 Nem igen rémlenek már a részletek, csupán onnan, hogy befeküdtem melléje az ágyba, s együtt csendesen vizslattuk a plafonon szaladgáló pókokat, mindenféle felesleges hangot mellőzve.

 Egy nyújtózásom közben, valahogy a kezem a komódra vándorolt, aminél beleakadtam egy kicsi, bekeretezett képbe, mely a bútor lapjának volt fordítva, direkt eltakarva a rajta pihenő emléket. Felvettem… s egy boldogan mosolygó JoonMyunt és Chanyeolt pillantottam meg. Én meg csak akkor realizáltam igazán…

 Tényleg elbasztam egy párkapcsolatot!